A Borzalmas Keresztény Játékok inkább végigjátszás, mintsem bemutató, ezért nem kifejezetten sorolom a sorozat kategóriájába. Arra szeretném felhívni a nézők figyelmét, hogy a fanatikusság mennyire elfajulhat egy játékban.
I. Catechumen
Kritika:

Mivelhogy FPS műfajú, ezért hasonlítsuk össze az 1999-es Unreal Tourament-tel, vagy a Quake 3-mal. Bárki, aki rákeres neten, láthatja, hogy az utóbbi két játék szebb grafikával bír. Talán a Catechumen ezért vetemedett lopásra, hisz a játék végefelé a Quake-ből jól ismert neonos-lézeres pályák köszöntenek vissza ránk, megjelennek a Doom-os kapuk, és ha ez még nem elég, a Hexenből jól ismert teleport kapukra is szemet vetett. Így az a minimális élménynyújtás is elvész.



Sajnos a történet önmagában kevés, a célkitűzés elég silány. Ha nőket és gyerekeket kellett volna megmenteni, biztos lenne némi sikere, ehelyett csak férfirabokat kell kiszabadítanunk, akik az esetek többségében visszaülnek imádkozni, mintha mi sem történt volna. Nem éreztem késztetést rá, hogy végigjátszhassam. Nem hajtott semmi, és ha nem egy bemutató keretében kellene beszélnem róla, akkor már az első pályánál abbahagytam volna. Ha össze kéne foglalnom a játékmenetet, röviden azt mondanám: kaotikus! A pályák nehézsége változó és aránytalan. A játék közepe iszonyatosan nehéz a sok újratermelődő ellenfél miatt. Ettől függetlenül a Catechumen nem tartozik az iszonyatosan nehéz játékok kategóriájába.

Igazán jó ötlet, hogy biblikus tekercsekkel töltjük az életünket, de sajnos két római a puszta poke-támadással (igen, érintéssel!) simán leviszi az életünket, és tölthetjük be az előző állásunkat. De ha ez nem lenne elég, a játék végefelé egyre kevesebb az élettöltő tekercs: míg az első pályákon elszórtan találunk párat, addig az utolsó pályákon fegyvergyűjtő helyeken, kisebb szobákban kapjuk meg a muníciót, mit általában egy vérfarkas, vagy egy nagy csapat katona, esetleg egy nagyra nőtt kutya véd.


Találtam egy olyan cikket a Catechumen-ről, mi túlságosan agyondicséri a játékot. A ChristianAnswers.Net oldal online publikusának igen gyatra munkája:
"First off, you are not going to get a realistic view of being a persecuted Christian during the days of Rome (and I never really defeated them in "Age of Empires" either, darn it!)." (Guide 2 Games, Rick Casteel, 2000)
Tehát ez a játék az Age of Empires-nél jobb, mert hitelesebben ábrázolja a keresztényüldözést! - ezt vallja a cikkíró, Rick Casteel. Ebből is látszik, hogy egy jól lefizetett online újságíróval állunk szemben, aki még egy percet sem játszott ezzel a szennyel! AKKOR A DON'T PUSH GOMB MIT KERES A JÁTÉKBAN? Ne nevettessen már!


Hardver követelmények:
Pentium 233 MHz vagy gyorsabb processzor (Pentium 300 ajánlott)
Microsoft Windows 95, 98, 2000
64 MB RAM (80 MB ajánlott)
2x CD-ROM meghajtó
3D-s gyorsító kártya 8 MB videó memóriával
SoundBlaster kompatibilis hangkártya
DirectX 7.0 (megtalálható a lemezen)
Irányítás: billentyűzet és egér
Készítők:
Fejlesztette és kiadta: N'Lightning Software Development
Megjelenés időpontja: 2000. október 17.
VIDEÓIM:
- A játék történelmi vonatkozásai:
- 1. rész: Első fegyverünk egy kard, mely lézereket lő ki magából. A rómaiak megtérnek. Ekkor tudatosult bennem, hogy ez a játék elvetemült.
- 2. rész: A játék megmutatja a modern és logikátlan arcát. Ezen kívűl túl kevés a fény, vagyis a kardommal kell világítanom.
- 3. rész: Egyik barátommal megakadunk a játékban, pedig a megoldás az orrunk előtt volt. Előkerül egy szörnyen meganimált oroszlán, és a cserematyi démonok nem kímélnek minket.
- 4. rész: Egyre furábbak az angyalok, boogie-zik az oroszlán, vagyis rémeket látok sör nélkül is.
- 5. rész: Gödevények támadása! XD
- 6. rész: Közeledünk az ördöghöz. :)
- 7. rész: Végre megküzdünk a főbosszal, még kínai tűzijáték is lesz. :)